"Kialakítottuk az eredményes munka feltételeit" - Egy éves a jogvédelmi központ

 

Hivatalba lépésemkor egyáltalán nem beszélhettünk egységes működési gyakorlatról: a jogvédelmi hálózat óraalapon működött, volt olyan betegjogi képviselő, aki mellékállásban havi 2 órát dolgozott, de olyan is, aki 178-at. Volt, aki egy településen, s volt, aki egy teljes kistérségben működött. Volt a jogvédelmi munkatársak között egyéni ügyvéd, ügyvédi munkaközösség, magánszemély, de egyéni és társas vállalkozás is. Mindez jól mutatja, hogy ennek tisztázásával kellett kezdenünk a munkát, tehát az átszervezés első fontos lépése volt a jogvédelmi képviselők jogviszonyának egységesítése és óraszámok helyett területi alapokra helyezése. Többségük jelenleg már kormánytisztviselő - néhány munkaszerződéssel foglalkoztatott kolléga mellett - valamennyien teljes munkaidőben. A kormánytisztviselői jog viszony nemcsak a jogvédelmi munka presztízsét növeli, hanem a jogvédő számára is biztonságot nyújt, továbbá egyértelművé teszi a felelősségi viszonyokat is. A létszámok ennek megfelelően változtak. 2012-ben 92 jogvédő tevékenykedett a fent részletezettek alapján. Ezzel szemben 2013 októberében 65 fő (25 betegjogi, 20 ellátottjogi és 20 gyermekjogi képviselő) teljes munkaidejű munkatárs látja el ugyanazt a feladatot, összességében magasabb óraszámban, így elmondható, hogy a jogvédelemre fordított idő növekedett a racionalizálás eredményeként. A jogvédők korábbi tapasztalataira támaszkodva munkaszervezési szempontból megtartottuk a régiókra történő felosztás rendszerét, mely alapján komplex regionális teamek működtetésével, rugalmasan tudunk alkalmazkodni a helyi igényekhez is. Nehézséget jelentett az utánpótlás kérdése is, hiszen 2009 és 2012 között mindösszesen 22 fő részesült jogvédelmi képzésben. Ezzel szemben amióta az OBDK létezik, már számos továbbképzést tartottunk: az elmúlt hónapokban 147 fő kapott tanúsítványt a jogszabályban előírt 60 órás jogvédelmi szakmai képzés elvégzéséről, továbbá november végén újabb 40 betegjogi képviselő fejezi be a tanfolyamunkat. Célunk, hogy az OBDK-t mint jogvédelmi képviselőket képző intézményt akkreditáltassuk.

 

Mindhárom szakterületen jogszabály írja elő a szakirányú felsőfokú végzettséget, szakmai tapasztalatot. A betegek jogaival elsősorban egészségügyi dolgozók, orvosok, gyógyszerészek, illetve jogászok foglalkoznak. Kiemelt feladatunk a jogvédelem presztízsének visszaállítása, a jogvédők munkájukba vetett hitének erősítése. Ehhez egyebek mellett a jogvédői munka szakmai minimumfeltételeit fogalmaztunk meg, ami ekkora szakterületek esetében nem volt kis feladat, hiszen akár a beteg-, akár az

idős ellátás területén, akár a gyerekjogok területén számos intézménytípust kell ellenőrizni, szűrni, az onnan esetlegesen érkező panaszokat megvizsgálni. A jogvédelmi munka színvonalának javítása érdekében megalkottuk mindhárom terület jogvédelmi stratégiáját, melynek részeként egységes eljárási szabályokat és eljárásrendeket, protokollokat is készítettünk, az azokhoz kapcsolódó fogalomtárral, mely az egységes értelmezést segíti. Ezeken túl még számtalan egyenként apró, de összességében nagyon jelentős ügyet kellett intéznünk az elmúlt időszakban: a regionális irodák infrastruktúrájának kialakításától a munkatársak arcképes igazolványainak elkészítéséig, az új, akadálymentes, vakbarát, több nyelvű honlap létrehozásától a központi panasziroda kialakításáig.

 

Általában nagy bizalommal vagyunk a pályakezdők iránt, így több fiatal is van a munkatársaink között. Motiváltak, kreatívak, öröm velük dolgozni. Bízunk benne, hogy belőlük sikerül egy új jogvédő generációt kinevelni.

 

Nem elméleti tanulmányokról van szó, hanem egyszerű gyakorlatról. A betegjogok területén a hosszú évek tapasztalata alapján jogvédőink országos szinten átlátják az intézmények működését, így például ha a Nyírségben tudomást szerzünk egy példaértékű esetről, akkor azt mi precedensként ismertetni tudjuk a pécsi kollégákkal és rajtuk keresztül az ottani intézményekkel is. Ahhoz, hogy ez működhessen, alapjaiban meg kellett változtatni a jogképviseleti rendszert. Minden régiónak – ez általában három megyét jelent – van egy-egy koordinátora, akik napi kapcsolatban állnak egymással. Ezen túl a központunk is nyújt ágazati szakreferensek által, szakmai orvosi, jogi segítséget az ügyek gyors megoldásához. Dinamikusan igyekszünk működni, nem várjuk ki a jogszabályban biztosított 30 napos határidőt, nem várakoztatjuk a beteget a panaszával.

 

A jogképviseleti rendszer nem szankcionálásra, hanem az állampolgárok tájékoztatására és panaszaik kezelésére jött létre. Konfliktusok esetén szerepük leginkább mediátor jellegű. A jogszabály adta lehetőségeken túl, ha szükségét látják a kollégáink, felhívják a figyelmet, illetve javaslatot tesznek a jogorvoslati lehetőségekre is. Koncepcionális kérdésnek tartjuk, hogy akkor hatékony a panaszkezelés, ha a tettek mögött az okokat is feltárjuk, és ezeket világosan megfogalmazzuk mindkét fél számára. Nagyon sok esetben nem nagy dolgokról, inkább figyelmetlenségről, rossz beidegződésről van szó, hiszen a betegjogi alapokkal mindenki tisztában van. Ha felhívjuk a figyelmet ezekre az „apróságokra”, gyakran kapjuk azt a választ, hogy „ó, tényleg” és azonnal változtatnak a panaszolt gyakorlaton. A könnyen megoldható problémák kezelése érdekében állapodtunk meg a Kórházszövetséggel arról, hogy alkalmanként meglátogatjuk az intézményeket és részt veszünk az orvosi értekezleteken, ahol rövid, 15-20 perces tájékoztatást adunk a rendszeresen jelentkező betegjogi panaszokról és a helyben felmerült kérdésekkel kapcsolatban is igyekszünk gyakorlati válaszokat adni. Számtalan konfliktust lehet így csírájában megelőzni.

 

A GYEMSZI-vel és az ÁNTSZ-szel való napi kapcsolattartásunkat, az intézményeink közötti információáramlást jogszabály írja elő. Nagyon fontos, hogy szinte az összes felsőoktatási intézménnyel kapcsolatba léptünk, a jogi karok, az orvosi egyetemek klinikáin is jelen vagyunk, előadásokat tartunk, tájékoztatunk, gyakorlatra fogadunk diákokat. Esettanulmányokat elemzünk a képző intézményekkel közösen, amelyek rendkívül tanulságosak a jogvédőinknek is, hiszen életszerű, gyakorlati helyzeteken keresztül mutathatják be a jogvédelmi munka mindennapjait, sikereit. Kapcsolatba léptünk az egyházakkal is – különös tekintettel az időskorú ellátottakra – keresve a hatékonyabb feladatellátás közös elemeit, így például a foglalkoztatott és foglalkoztatható önkéntes jogvédők csatlakozását. Munkakapcsolatban állunk az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával, az Egyenlő Bánásmód Hatósággal és másjogvédő szervezetekkel, így például a TASZ-szal, sűrűn nyúj tunk egymásnak gyakorlati segítséget napi ügyek megoldásában is.

 

Elsősorban a jogtudatos szemléletmód általános elterjedését reméljük attól, hogy az egyetem jogi karán ettől az évtől 30 fő hallgató a jogvédelemről is tanulhat. Az oktatás kialakításában és folyamatában is aktívan részt veszünk: a tematikát az egyetemmel közösen állítottuk össze, és előadókat is biztosítunk a képzéshez.

 

Valóban. Az ellátottjogi és a gyerekjogi képviselet is azonosan hangsúlyos feladatunk. Mindhárom területen középés hosszú távú stratégiát dolgoztunk ki, protokollokat készítettünk, etikai kódexet alkottunk. Részt veszünk a területeket érintő jogalkotási folyamatokban, és célunk az, hogy mindhárom területen hiteles, független szereplői legyünk az ellátórendszereknek.

 

Megalakulásunkkor az NRSZH-tól átvettük a korábban (2008-ban) elnyert TÁMOP 5.5.7-08/1 "Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és jogvédő munka fejlesztése" című kiemelt uniós projektet. Ezzel is segítjük az egyes régiók folyamatos együttműködését, a szakmai teamek kialakítását, a jogvédői munka további fejlesztését és megerősítését.

 

Az elmúlt egy évben kialakítottuk azokat a feltételeket, amelyek között megvalósíthatjuk közép- és hosszú távú stratégiai céljainkat. Emellett az őszi egészségügyi „salátatörvény” előkészítése során is teszünk jogszabály-módosítási javaslatokat, amelyek konkrét pontokon, jogszabályi szinten segítenék jobban működtetni a jogvédelmi rendszert.