A híd szerepét tölti be az ellátottak és a szociális ellátórendszer között

Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) fennállása óta minden évben megválasztja munkatársai közül az év legkiválóbb betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőit. 2015-ben az elismerő címet hárman vehették át, közöttük a szekszárdi ellátottjogi képviselő, Bánkiné Bosnyák Frida.

 

– Országos lefedettséggel dolgozunk, hozzám 15 járás tartozik: Tolnából hat, Baranyából öt, Bács-Kiskunból négy. A járásokhoz 260 település kapcsolható, és mindenhol van legalább egy szociális szolgáltatás. Alapvető feladataink közé tartozik a tájékoztatás, ez teszi ki a felénk érkező megkeresések legnagyobb részét. Havonta 20-22 fogadóórát tartunk, folyamatosan úton vagyunk, és bármikor elérhetők vagyunk telefonon. Gyakorlatilag az év minden napjára jut egy megkeresés – jegyezte meg Bánkiné Bosnyák Frida. – Nehéz sorsokkal is találkozunk… De az elmúlt két és fél évben kialakultak jó szakmai kapcsolatok, a kollégákkal pedig kommunikációs technikák: az egy-egy eset kapcsán bennünk lévő feszültséget, negatív érzelmeket szóban (ventillálás), egyik helyről a másikra utazva telefonon próbáljuk oldani.

 

A jogvédők három csoportra osztják a megkereséseket. Vannak konkrét panaszok, amik az ellátással kapcsolatosak. Érkeznek információkéréssel, tájékoztatással kapcsolatos megkeresések, és vannak az észrevételek. – Legtöbbször tájékoztatás és információkérés kapcsán keresnek bennünket.

 

 

Azt tapasztaljuk, itt van a legnagyobb szükség a közreműködésünkre. Fontos, hogy a szociális ellátásban lévő emberek tisztában legyenek azokkal a jogokkal, amelyek az ellátás kapcsán megilletik őket – húzta alá az ellátottjogi képviselő. Apró dolgoktól kezdődően lehetnek komoly problémák is. Utóbbira példa, ha sérül az önrendelkezési jog. Vagy lehetnek a házirend megsértése kapcsán felmerülő jogsérelmek. Ezek az intézmény és az ellátott közötti konfliktusból adódnak, ami összefügg a tájékoztatással, hiszen sokszor tapasztalják, hogy hiányos az ismertető. Az intézmény napi gyakorlatával, étkezési térítési díjfizetéssel, gyógyszerköltségek kapcsán felmerülő tájékoztatás hiányából is adódhatnak jogsérelmek.

 

Jellemző a jogvédők munkájára, hogy a megkeresők azonnali választ szeretnének. Jogszabályoknak kell utána nézniük, konkrét információk adásában sokat segítenek a budapesti központ jogi referensei is. Minden jogterületen egységes eljárás rend van érvényben, ezek adnak keretet, hogy az egyes ügyek kapcsán miként járjon el a jogvédő. – Feladatunk, hogy segítsünk a panaszok megfogalmazásában, megoldásában; tájékoztatást nyújtunk; észrevételt tehetünk a gondozási munkára vonatkozóan; vizsgálatot kezdeményezhetünk az intézmény vezetőjénél, illetve a fenntartónál; eljárást kezdeményezhetünk az illetékes hatóságnál – hangsúlyozta Bánkiné Bosnyák Frida. – Független szervezetként arra törekszünk, hogy jó szakmai kapcsolatot alakítsunk ki az intézményekkel, hiszen az a célunk, hogy a probléma a lehető leghamarabb megoldódjon, és ez a jövőben a rendszerszintű működésbe is beépüljön. Ha jó a kapcsolat, akkor a problémáknak nagy része rövid időn belül orvosolható.

 

Tolna megyében nagyon jól kiépült szociális ellátórendszer működik. Az ellátottjogi képviselőnek sikerült az intézményekkel kiváló együttműködést kialakítania. – Azt tapasztalom, hogy az intézményvezetők egyre nyitottabbak az ellátotti jogokra. Betartják, és dolgozóikat is erre ösztönzik – közölte a szakember. – Az elmúlt két évben havonta két alkalommal lakossági fórumokat tartottunk az ellátottaknak, hozzátartozóknak és a dolgozóknak. Ezeken az eseményeken megismertettük velük azokat a jogokat, amiket a mindennapi munkájuk során szem előtt kell tartaniuk. Nagyon sokszor a napi rutin hoz jogsérelmeket, például egy fürdetés kapcsán. Ilyen esetekben a dolgozóknak nagyon oda kell figyelniük az emberi méltóságra.

 

A cím odaítélésénél az alapos és igényes jogvédelmi szakmai munka mellett meghatározó szerepe volt a jogvédők hitelességének, oktatói tevékenységének, problémamegoldó- és segítőkészségének, együttműködésének, az önként végzett feladatokban való részvételnek is. – Mindenki örül annak, ha elismerik a munkáját – szögezte le a jogvédő. – Számomra azért is fontos az elismerés, mert a kollégák szavazatai alapján – jogterületenként – ítélték oda. Azt gondolom, aki hivatástudatból végzi ezt a tevékenységet, annak vezetői és kollégái elismerésén túl sokat jelent, ha egy ellátott, akinek megoldjuk a problémáját, megköszöni a közbenjárást, segítséget.

 

 

Bánkiné Bosnyák Frida 1980. január 16-án született Szekszárdon. Általános és középiskolai tanulmányait is Szekszárdon végezte, 1998-ban érettségizett. Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola szociális munkás szakán 2002-ben szerzett diplomát, majd elvégezte a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának szociálpolitika képzését is (2004). 2002-ben kezdett el dolgozni a Szekszárdi Szociális Központban mentálhigiénés munkatársként, 2004-től alapszolgáltatási egységvezetőként. 2013 júliusa óta dolgozik az OBDK-nál. Férjével és tízéves iker gyermekeivel Szekszárdon él. Szabadidejét olvasással tölti.

 

 

OBDK-nál központi cél a jogtudatosság fejlesztése és formálása. Jelentős előre lépés mutatkozott ezen a területen az elmúlt években. A szervezet készíttetett egy statisztikát, melyben az OBDK és a jogterületek ismertségét vizsgálták. Nagyon jó számokat mutatott a felmérés, jelentősen nőtt a jogvédelmi képviselők ismertsége. Kiemelt feladatuknak tartják, hogy a szociális ellátásban résztvevők – idősek, demens betegek, fogyatékkal élők, pszichiátriai és szenvedélybetegek – jogai ne sérüljenek. Ezt segítette 2015-ben az OBDK Tudom, hogy van jogom című nagy sikerű ellátottjogi pályázata is.