Minőségfejlesztéssel bővül az OBDK feladatköre

2016.02.18. (Nyilatkozók: Dr. Novák Krisztina, főigazgató; Dr. Safadi Heléna, főosztályvezető)

A szakmai minőségértékeléssel kapcsolatos feladatokat, valamint az egészségügyi szolgáltatások akkreditációját is a betegjogi központ végzi.
Függetlenség, ágazatközi átjárhatóság és integrált feladatellátás jellemzi az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs központ (OBDK) tevékenységét, amely valamennyi feladata tekintetében globális és komplex értékelő-, jelző- és javaslattevő funkciót lát el egységes szakmai elvek alapján. rendszerszintű visszacsatolás van a jogalkotó, a fenntartó és az intézmények felé is. két kulcsszó a meghatározó tevékenységükben: javaslatot tesznek és segítséget adnak a betegbiztonság növelése érdekében, és mediációval, mint az alternatív vitarendezés egyik megjelenési módjával segítik a vitás esetek rendezését – tájékoztatta az Orvosok Lapját dr. Novák krisztina főigazgató, akivel a központ új, minőségüggyel kapcsolatos feladatairól beszélgettünk munkatársa, dr. Safadi Heléna, a minőségügyi, nemzetközi és dokumentációs főosztály vezetőjének társaságában.
 
Lassan egy éve, 2015. március elején került át a szakmai minőségértékeléssel kapcsolatos feladat, és ezzel együtt a minőségügyi szakfőorvosok munkájának irányítása az OBDK-hoz, s a központhoz került az egészségügyi szolgáltatások akkreditációja is ez év januárjától.
 
 
 
– A minőségügyi szakfőorvosok tevékenységét mindenképpen el kell különíteni a hatósági szakfelügyelő főorvosokétól, ők ugyanis az OTH égisze alatt dolgoznak, s titulusukból is adódóan hatósági feladatokat látnak el, egyedi panaszokat vizsgálnak, helyspecifikusan hoznak határozatokat, szögezi le a főigazgató. a minőségügyi szakfőorvosok ágazati szinten értékelnek, nem egyedi ügyben, hanem szakmai szempontból és minőségfejlesztési céllal. Annyi minőségügyi szakfőorvosunk van, ahány szakmai kollégiumi tagozat, s kértük a szakembereinket, hogy vegyenek részt a tagozatok ülésein.
 
– Minden minőségügyi szakfőorvos gyakorlati szakember, szakorvosként praktizál a mindennapi életben – mutat rá Dr. Safadi Heléna. – Az Állami Egészségügyi Ellátó központtól (ÁEEK) mindenkit átvettünk, és a néhány esetben megüresedő területi helyekre pályázatot írtunk ki. A szakmai kollégium átszervezésével még három pályázatot kell hirdetniük: a védőnői, a hospice- és az egynapos sebészeti ellátás területére. Az átvételt követően minden szakemberrel külön egyeztettünk a szakterületeken tapasztalható gondokról, melynek eredményeként úgynevezett miniprojekteket indítottunk.
 
A főigazgató szerint az OBDK-ban sokkal szervesebben próbálják bevonni a minőségügyi szakfőorvosokat a szakmai minőségértékelési tevékenységbe, ezért szükségesnek tartották a szakfőorvosi rendszer átláthatóbbá tételét és feladataik pontos definiálását.
 
Fontos szerepet szánnak nekik a külső klinikai auditokban, amelyeknek a módszertanát most dolgozzák ki, s terveik szerint nyár közepére elkészülnek vele. Ez alapján tudják majd a szakfőorvosaik a klinikai auditvizsgálatokat elvégezni. Látványos szakaszba év végén érhet a program, ugyanis ekkor várható, hogy megjelennek a szakfőorvosok a kórházakban.
 
– Koordináljuk is a tevékenységüket, ahhoz igazítjuk, amit az OBDK kijelöl fő céljának, de mindig kikérjük a véleményüket, bevonjuk őket a feladatok ellátásába – teszi hozzá Dr. Safadi Heléna. – Elvárjuk tőlük, hogy a saját szakterületükön íródó irányelvekre legyen rálátásuk, ha nem is íróként, de véleményezőként
részt vegyenek benne, a szakterületek közötti kérdésekben pedig segítsék a párbeszédet. Egyébiránt leegyszerűsítettük és meggyorsítottuk az irányelvfejlesztés folyamatát. Összességében a szakmai minőség mérhetőségét várjuk a szakfőorvosoktól úgy, hogy ehhez módszertani támogatást nyújtunk és interaktív kapcsolatban állunk velük.
 
Hogy miért volt fontos, hogy az OBDK-hoz kerüljenek? Dr. Novák Krisztina szerint azért, mert az OBDK-t függetlenség és ágazati szektorsemlegesség jellemzi, a minőségértékelés pedig akkor lesz hiteles, ha azt egy külső szereplő végzi. Jogi és orvosi szempontból rendszerszintű ajánlásokat fogalmaznak meg, és segítséget adnak az ellátóknak.
 
 
Dr. Safadi Heléna szerint azért is volt fontos ez a lépés, mert az ÁEEK-hez tartozó állami fenntartású intézményeken túl a szakmai értékelésnél fontos szempont a szektorsemlegesség, így az egyházi és a magánfenntartású szolgáltatókat, az alapellátókat is értékelik. És itt kapcsolódik össze a minőségfejlesztés az OBDK másik kiemelten fontos területével, a jogvédelemmel, ugyanis nap mint nap tapasztalják, milyen nagy mértékben idomul egymáshoz a minőségügyi és a betegjogi terület.
 
Az összefogás egyik jó példája a betegelégedettség növelése érdekében előkészített általános betegtájékoztató, amelyben mind a szakmai, mind a betegjogi szempontokat figyelembe vették. Már a legkisebbekre is gondoltak: nekik jelenleg mesekönyvet készítenek, amelyben a gyerekek jogai mellett betegjogi szemléletmódot is tanítanak életkoruknak megfelelően.
 
Egyre népszerűbbek a képzések
 
Az OBDK megalakulásától kezdve fontosnak tartja, hogy jogvédelmi vonatkozásban segítséget, felkészítést adjon az orvostanhallgatóknak és a leendő szakdolgozóknak, mielőtt praktizálni, gyógyítani, ápolni kezdenek. E célból a központ együttműködési megállapodások útján betegjogi kurzusaival a legtöbb orvosi egyetem képzésébe bekapcsolódott, és számos jogi egyetemen is jelen van. Eddig minden képzésük maximális létszámmal indult el. A gyakorlatorientált előadások során a hallgatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy a jogvédelmi tevékenység alapjául szolgáló elméleti tudás elsajátítása mellett megismerkedjenek a betegjogi képviselők feladataival. a szakmai tapasztalattal rendelkező oktatók a mindennapokban előforduló példákon keresztül mutatják be a jogvédelmi tevékenység gyakorlati jellemzőit, eredményeit.
Ma már a Gyógyszerésztudományi, Fogorvostudományi Karon is elindították képzéseiket. Oktatási segédletet is készítettek, amelyekkel mindhárom területen – betegjog, ellátottjog, gyermekjog vonatkozásában – segítik a hallgatók felkészítését. Két éve akkreditált szakmai képzésekkel is segítik a praktizáló orvosok munkáját. az adatvédelemi kötelezettségről szóló, és a mediációs technikákat bemutató továbbképzéseiket folyamatosan nagy sikerrel tartják. Hamarosan a minőségügy területén is indítanak képzéseket, ugyanis szeretnének a szolgáltatóknak saját belső auditjukhoz támogatást nyújtani.
 
Fókuszba kerül az alapellátás
 
Egyre jobban ismerik a betegek a központ munkáját, ismerik a betegjogi képviselőjüket, megkeresik, ha gondjuk van: 2015-ben közel tizennégyezren keresték fel a betegjogi képviselőket. a megkeresések legnagyobb aránya a fekvőbeteg-ellátásból érkezik, ahol arra panaszkodtak a legtöbben, hogy sérül a megfelelő egészségügyi ellátáshoz, a tájékoztatáshoz való joguk. Sokat kell várni a CT-re, MR-re. Ezt követték az emberi méltóságot érintő megkeresések, például akkor, amikor nyitott ajtónál, a kinn várakozók előtt vizsgálták az idős beteget – pedig ennek orvoslásához nem kellene sok: vagy becsukni az ajtót, vagy egy paravánt odarakni.
Fentieken túl érkeznek megkeresések a járóbeteg-ellátás területéről vagy a betegszállításra vonatkozóan is, de érdeklődnek a gyógyszertárak vonatkozásában is. Emelkedik a megkeresések száma az alapellátás területéről: amikor például rendelési időben nincs ott a háziorvos, és nincs kiírva, ki a helyettesítője; vagy ha a háziorvos rendelési időben fogadja a különböző cégek képviselőit. az emelkedő
panaszok száma miatt 2016-ban az OBDK fókuszpontjába kerül az alapellátás.
 
Forrás: Sándor Judit, Orvosok Lapja 2016/1-2.

Nemzeti Kapcsolattartó Pont
Határon átnyúló egészségügyi
ellátások az Európai Unióban

Kiemelt hírek

2024.03.14. kép
Keszthelyen 2024. március 14. és március 24. között látogatható a kiállítás. Helyszín: Hotel Helikon, 8360 Keszthely, Mikus Gyula sétány 5.

2024.03.14. kép
Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat rajzpályázatot hirdet a szakellátásban nevelkedő gyermekek részére Online vagy? Jelen vagy? „GYERE-K-ÉPBE AZ ONLINE TÉRBE” címmel...

2024.03.11.
Szociális ellátásokhoz kapcsolódó online kiadványokkal és Gyakran Ismétlődő Kérdésként (GYIK) megfogalmazott tájékoztatókkal segíti az ellátottak és hozzátartozóik, valamint az érdeklődők...



Integrált Jogvédelmi Szolgálat
1134 Budapest, Tüzér u. 33-35.
Postacím: 1365 Bp., Pf.: 646.
Telefon: +36-1/8969-000
Ingyenesen hívható zöld szám: +36-80/620-055
Külföldről hívható: +36-20/489-96-14
E-mail: ijsz@ijsz.bm.gov.hu
weboldal tervezés: IRQ