Felnőtteknek

1. Mit jelent a gyermek nevelésbe vétele?
 
A gyámhatóság a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, és a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. A gyámhatóság a gyermeket nevelőszülőnél vagy - ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel mellé.
 
Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel.
 
 
2. Ki a gyermek törvényes képviselője a nevelésbe vétel ideje alatt?
 
Az átmeneti nevelésbe vétel alatt a gyermek törvényes képviseletét a hatóság által kirendelt gyám látja el.
 
 
3. Mi az elhelyezési értekezlet/tárgyalás célja, miért hívják össze?
 
A Szakértői Bizottság vizsgálata után javaslat születik arra vonatkozóan, hogy a gyermeket ki kell-e emelni a családból, milyen típusú gondozási hely lenne a megfelelő a gyermek szükségleteinek, illetve milyen módon és kivel történjen a kapcsolattartás. Ez elhelyezési értekezlet/tárgyalás formájában történik. A döntést mindig a gyámhivatal hozza meg.
 
 
4. Mit tehet a szülő, ha nem ért egyet a gyermekek családból történő kiemelésével vagy a kijelölt gondozási hellyel?
 
A törvényes képviselő már az elhelyezési értekezleten kifejezheti egyet nem értését a családból történő kiemeléskor, de a nevelésbe vételi határozatot is joga van megfellebbezni.
 
 
5. Meddig tart a gyermek nevelésbe vétele?
 
Az elhelyezési értekezleten meghatározásra kerülnek azok a feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek haza kerülhessen. A veszélyeztető körülményeket meg kell szüntetni, biztosítani kell a lakhatást, élelmezést, oktatást. Ha ezek a veszélyeztető körülmények megszűntek, a gyámhivatalnál kezdeményezni kell a nevelésbe vétel megszüntetését.
 
 
6. A nevelésbe vétel alatt ki jogosult családi pótlékra?
 
A gyermek után járó családi pótlékot az igényelheti, akinek a háztartásában él a gyermek. A nevelésbe vett gyermek után a gyámja jogosult igényelni a családi pótlékot.
 
 
7. Mit jelent a kapcsolattartáshoz való jog?
 
A családjától különélő gyermek joga, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tartson fenn mindkét szülőjével, nagyszülőjével és testvéreivel. Ezekben az esetekben a kapcsolattartás formáját, módját és időpontját a járási gyámhivatal szabályozza az érintettek – többek között a gyermek – véleményének megkérdezését követően. A kapcsolattartás történhet a gyermekotthonban, nevelőszülőnél vagy egyéb kapcsolattartási helyszínen, illetve mód van arra is, hogy a gyermek az otthonába utazzon hétvégén, iskolai szünetekben, ünnepek alkalmával.
 
 
8. Kapcsolattartásra utazás költségeinek fedezése hogyan történik?
 
A kapcsolattartásra utazás költségei szülő utazása esetén a szülőt terhelik. Amennyiben ennek költségeit a szülő nem tudja kifizetni, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást igényelhet.
 
 
9. Mit kell tenni, ha a kapcsolattartás szabályozását módosítani szeretnék?
 
A gyermekotthonban, vagy nevelőszülőnél élő gyermekek esetében a gyámhivatal szabályozza a kapcsolattartást, így a gyámhivatalnál kell kezdeményezni annak megváltoztatását is. Amennyiben a gyermek gyámja van feljogosítva a 2 napnál rövidebb vagy 2 napnál hosszabb kapcsolattartás engedélyezésére, a gyámmal kell egyeztetni a kapcsolattartást. Vita esetén a járási gyámhivatal segítségét lehet kérni.



Kiemelt hírek

2024.03.14. kép
Keszthelyen 2024. március 14. és március 24. között látogatható a kiállítás. Helyszín: Hotel Helikon, 8360 Keszthely, Mikus Gyula sétány 5.

2024.03.14. kép
Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat rajzpályázatot hirdet a szakellátásban nevelkedő gyermekek részére Online vagy? Jelen vagy? „GYERE-K-ÉPBE AZ ONLINE TÉRBE” címmel...

2024.03.11.
Szociális ellátásokhoz kapcsolódó online kiadványokkal és Gyakran Ismétlődő Kérdésként (GYIK) megfogalmazott tájékoztatókkal segíti az ellátottak és hozzátartozóik, valamint az érdeklődők...



Integrált Jogvédelmi Szolgálat
1134 Budapest, Tüzér u. 33-35.
Postacím: 1365 Bp., Pf.: 646.
Telefon: +36-1/8969-000
Ingyenesen hívható zöld szám: +36-80/620-055
Külföldről hívható: +36-20/489-96-14
E-mail: ijsz@ijsz.bm.gov.hu
weboldal tervezés: IRQ