Alkalmazott irodalom a jogtudatosításban

2015.07.07. (Nyilatkozók: Dr. Novák Krisztina - főigazgató; Dr. Herczeg Rita - gyemekjogi képviselő)

„Az OBDK régóta dédelgetett álmát valósította meg azzal, hogy most két olyan gyermekjogi mesekönyvet is megjelentetett, amelyekre reményeink szerint a gyermekotthonokban és a nevelőszülőknél élő gyermekek és nevelőik részéről is pozitív fogadókészség és igény mutatkozik.”
Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) egyik lelkes munkatársának szavait érthetetlen okból első hallásra hibátlanul megjegyeztem. A Fővárosi Kossuth Lajos Gyermekotthon színjátszókörének előadása közben már tudtam, véletlenül csöppentem ide egy másik írás fotóanyagának megszerzése kapcsán, de itt maradok az esemény végéig, és egész biztosan írni fogok… Hogy miről is, azt akkor még nem tudtam, csak éreztem. Az igazán megható, jól megkomponált és a gyerekek által hibátlanul előadott mese után a fent említett könyvek bemutatója és a könyvekről szóló beszélgetés lelkes figyelője és kéretlen rögzítője lettem.
 
Három olyan hölgy/szakértő beszélgetett, akik megálmodói, alkotói és tanácsadói voltak ennek a vállalkozásnak, akiket ez a közös munka láthatóan közel hozott egymáshoz, és az eredményesség fölötti örömük a hallgatóságra is átragadt. Kovács Ágnes pszichológus kérdezte az OBDK gyermekjogi referensét, dr. Herczeg Ritát és Boldizsár Ildikó írót, meseterapeutát annak érdekében, hogy a beavatatlanok is megtudják, hogyan jöttek létre ezek a gyönyörű könyvek: Mesék a cicáról, aki nem tudott nyávogni (a 3–6 éves korosztály számára) és Az ég otthona (a 6–10 éves korosztály számára). Mindkét könyvet Paulovkin Boglárka illusztrálta, és hangoskönyv alakban is megjelent.
 
A mesék születésére vonatkozó kérdésre dr. Herczeg Rita elmondta, hogy egyik fontos feladatuk a jogtudatosítás, ami nem egyszerű dolog ilyen korú gyerekek esetében. Hatékony eszközt kerestek, amivel ezek az elvont tartalmak közelebb hozhatók, és mivel gyerekekről van szó, az az ötletük támadt, hogy ez legyen a mese. Boldizsár Ildikó meseterapeutától megtudták, hogy mi mindenre jó a műfaj, hogyan és mennyire tud ez a segítségére lenni a gyermekeknek. A mesék témáit a gyermekek mindennapjait leginkább meghatározó történések adták, például a veszekedések, a csúfolkodás, lopás, kapcsolattartás a családdal, a jog oldaláról is közelítve.
 
Boldizsár Ildikót gyermekjogi mesék összegyűjtésére kérték fel, de kiderült, hogy ilyen mesék nincsenek. Nem volt más választása, írnia kellett. És bizony voltak nehéz pillanatai az írásnak, mert végül is ez alkalmazott irodalom.
 
Személyes konzultáció is történt, mely során Ildikó azt kérte, hogy beszéljenek neki úgy a gyermeki jogokról, hogy az a szívéhez szóljon, mert az agya érti, de a szívéhez még nem ért el. Állandó jelleggel előtte volt az öt kiválasztott gyerekjog, de aztán „meglátta” a szereplőket (a piros nyuszit, a kutyát, aki nem szerette a csontot, de a mákos tésztát annál inkább, és a többieket, akik valamiben mindannyian különböznek a megszokottól), megtalálta a helyszíneket, és a sokszorosított kéziratot a kisgyerekes kollégákon „tesztelték”.
 
Kovács Ágnes arra mutatott rá, hogy a célközönséget képező gyerekek mások a mesehallgatásban és a meséhez fűződő kapcsolatukban, mint a családban élő gyerekek. Sokuknak nem adatott meg, hogy mesét hallgassanak szüleik ölében vagy ágyban fekve. Ezeket a súlyosan traumatizált gyerekeket a mesék nemcsak abban segítik, hogy információkat kapnak (amelyek jelen esetben a gyermeki jogok), hanem tudnak azonosulni a szereplőkkel, és a mese talán segít a traumáik feldolgozásában.
 
A befejezetlenség érzésével távoztam.
 
Gondolom, érthető ezek után, hogy lehetőséget kértem az OBDK főigazgatója, dr. Novák Krisztina faggatására.
 
De tulajdonképpen nem kellett erőltetni a beszélgetést, sőt alig jutottam oda, hogy kérdéseimet föltegyem, mert aki szereti a munkáját, az úgy tud róla beszélni, hogy a riporter csak hallgat és gyönyörködik.
 
– Sokan mondják, hogy mit fognak tenni – kezdi a főigazgató asszony.
 
– Mi akkor állunk elő, mikor már elértünk valamit. Most már az ellátórendszer aktív tagjává váltunk, mind betegjogi, mind ellátottjogi, mind pedig gyermekjogi szempontból. Jogszabály szerint három éve hozták létre a központot, de effektív működésünk 2013 első fél évére tehető, azóta foglalkoztatják a kollégákat egy egységes központi hivatalban, kormánytisztviselői státusban. Ez egy valóban működő rendszer. A társadalom figyelmét szerettük volna felhívni arra, hogy mind betegjogi, mind ellátottjogi, mind gyermekjogi területen van kihez fordulni, vannak olyan képzett szakemberek, akik tudnak emberségesen segíteni. A cél, hogy maradjon meg az emberközpontúság, és egyben a társadalmi szemléletmódot is formáljuk.
 
– Munkánk során tapasztaltuk, hogy a gyermekek fogalmi szinten ismerik a jogaikat, de magát a jogsérelmet vagy a jogsértő helyzetet nem ismerik fel. Ezért gondoltuk együttesen azt, hogy segítségül hívjuk a meseterápiát, és így megpróbáljuk megszólítani a gyerekeket. Első körben 2-3 oldalas kiadványt terveztünk, de ez az ötlet továbbfejlődött, született két mesekönyv és hangoskönyv is, korosztályokra bontva, mert a különböző korosztályú gyerekeknek mind a nyelvi kompetenciája, mind az érdeklődési köre és érzelmi szintje más és más. A mesék írója, Boldizsár Ildikó rendszeresen foglalkozik gyermekotthonokban, nevelőszülőknél élő gyermekekkel, így számára a gyermekvédelmi szakellátás világa nem volt ismeretlen. Gyermekpszichológusokat is bevontunk a munkába. Egyértelműen elmondhatjuk, hogy a fogadtatás nagyon pozitív, a gyermekek lelkesek. A könyvek mellé készítettünk útmutatót is a gyermekekkel közvetlenül foglalkozóknak. Ezzel több célunk is volt. Elsősorban persze az, hogy magát a mesét elolvassák és feldolgozzák. Ehhez a feldolgozáshoz jelzőpontokat adtunk, hogy a gyermekek úgy vegyék át a gyermeki jogokat, hogy közben ne vegyék észre, éppen tanulnak. A gyermeki jogokon túl a kötelezettségeket is felsoroltuk: nemcsak arról van szó, mit nem tehetnek velük, hanem hogy ők mit nem tehetnek másokkal.
 
– A másik célunk, hogy a gyermekekkel foglalkozzanak. Gyermekjogi képviselőink a nyár során a gyermekotthonokba látogatnak és foglalkoztatótáborokat szerveznek a mesékre építve. Az az öt jog, amit a gyermekek mindennapi szükséglete alapján kiválasztottunk, nemcsak gyermeki jogok, hanem az alaptörvénybe foglalt jogok is. De nem az volt a célunk, hogy megtanulják és felsorolják, hanem hogy értelmezzék őket, és a későbbiekben, amikor a társadalom aktív tagjaivá válnak, tudják, hogy milyen jogok illetik meg és mik a kötelességeik. Elindítottunk egy gyermekjogi roadshow-t, eddig az országban 8 helyszínen 3500 gyereket mozgattunk meg, így a gyermekek minket is megismertek, kézzelfoghatóvá váltunk számukra.
 
– Előkészített első kérdésemre részben már meg is kaptam a választ, de a pontosítás végett felteszem: tervezik annak felmérését, hogy elérték-e céljukat a mesekönyvek megjelentetésével? Jogtudatosabbak lettek-e azok a gyerekek, akikhez eljutottak ezek a mesék?
 
– Visszajelzések már érkeztek, de nem feltétlenül tudatosan és szándékosan; inkább adta őket a rendszer. A mesekönyveket a nyáron ingyenesen megkapja minden gyermekotthon, és eljut valamennyi nevelőszülői hálózatba is. Csak azután várható visszajelzett eredmény.
 
– Gondoltak arra, hogy más célközönség számára is „rendeljenek” irodalmi műveket a gyermekjogi mesék sikere után?
 
– Sikernek én nem mondanám, inkább nagy előrelépésnek és nóvumnak. Szeretnénk a jövőben az óvodai, bölcsődei, tehát az alapellátás tekintetében ugyanígy mesekönyv formájában egy utánkövetést vagy folytonosságot bevezetni a rendszerbe, de ezzel kapcsolatban még nem zárultak le a tárgyalások. Úgy érezzük, hogy ténylegesen megtaláltuk azt a felületet, amelyen a gyermekekhez gyermeki nyelven lehet szólni a gyermeki jogokról.
 
További kérdéseimre a szintén jelen lévő gyermekjogi referens, dr. Herczeg Rita válaszolt.
 
– Tervezik-e más gyerekcsoportokhoz is eljuttatni a mesekönyveket?
 
– A mi hatáskörünk elsősorban a gyermekotthonokban és a nevelőszülőknél élő gyermekekre terjed ki, emellett feladatunk a köznevelési intézmények gyermekvédelmi munkájának figyelemmel kísérése is. Ennek keretében nyílik lehetőség az óvodások jogtudatosítására is. A következő lépés, az óvodai, bölcsődei ellátás már általánosabb. Továbbra is próbálunk az említett öt jogra fókuszálni, de már a családban élő gyermekek élethelyzeteinek figyelembevételével. Ebben benne van a kapcsolattartáshoz való jog is, és a hozzánk érkezett 4200 megkeresésből kiderült, hogy a legnagyobb mértékben ez a jog sérült. Ezek a mesekönyvek eszközök, esti meseként nem használhatók, mert nagyon érzékeny területeket érintenek, ahol segíteni kell a mesék feldolgozásában. Reméljük, hogy a mese hatására megnyílnak, és ha ez megtörténik, talán tudni fogják, kihez forduljanak. A témaválasztásunk is nagyon körültekintő volt. Vannak álmaink, de tapasztalatot kell szereznünk, hogy tudjuk, meddig mehetünk el.
 
– A mesék tízéves korral zárulnak, de tudjuk, a gyermekkor nem ér még véget akkor. A nagyobbakhoz nem akarnak szólni?
 
– Azt gondoljuk, maguk a mesék sokkal tágabb körhöz tudnak szólni. Mivel a saját gyerekeink voltak a tesztalanyok, láttuk, hogy jól működtek a fiatalabbaknak szánt mesék az idősebbeknél is, de vannak ötleteink a nagyobbak számára – esetleg novella formájában, egy-egy olyan történet, amely róluk szól. Az ég otthona például olyan mesekönyv, amelyik a 14– 16 éves korosztályt is le tudja kötni. Megfogja őket, mert a legtöbben átélték ezeket a helyzeteket.
 
A könyvek kereskedelmi forgalomban nem kaphatók.
 
GYERMEKJOGI MESÉK TÉMÁI
– Jog és kötelesség
– Emberi méltósághoz való jog
– Tulajdonhoz való jog
– Kapcsolattartás szülőkkel és testvérekkel
– Hátrányos megkülönböztetés tilalma
 
Forrás: Napi Gazdaság, B. Orbán Emese
 

Nemzeti Kapcsolattartó Pont
Határon átnyúló egészségügyi
ellátások az Európai Unióban

Kiemelt hírek

2024.03.14. kép
Keszthelyen 2024. március 14. és március 24. között látogatható a kiállítás. Helyszín: Hotel Helikon, 8360 Keszthely, Mikus Gyula sétány 5.

2024.03.14. kép
Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat rajzpályázatot hirdet a szakellátásban nevelkedő gyermekek részére Online vagy? Jelen vagy? „GYERE-K-ÉPBE AZ ONLINE TÉRBE” címmel...

2024.03.11.
Szociális ellátásokhoz kapcsolódó online kiadványokkal és Gyakran Ismétlődő Kérdésként (GYIK) megfogalmazott tájékoztatókkal segíti az ellátottak és hozzátartozóik, valamint az érdeklődők...



Integrált Jogvédelmi Szolgálat
1134 Budapest, Tüzér u. 33-35.
Postacím: 1365 Bp., Pf.: 646.
Telefon: +36-1/8969-000
Ingyenesen hívható zöld szám: +36-80/620-055
Külföldről hívható: +36-20/489-96-14
E-mail: ijsz@ijsz.bm.gov.hu
weboldal tervezés: IRQ