„A gyógyszerészek is kérhetnek segítséget betegjogi kérdésekben” - Beszélgetés dr. Novák Krisztinával, az OBDK főigazgatójával

2016.02.11. (Nyilatkozó: Dr. Novák Krisztina - OBDK főigazgazó)

Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) egy fiatal és viszonylag kis intézmény, ugyanakkor igen szerteágazó feladatkörökkel rendelkezik. Dr. Novák Krisztina főigazgatóval a hivatal tevékenysége és a gyógyszerészi munka találkozási pontjait térképeztük fel.
 
Gyógyszertár: Az OBDK 2012 év végén jött létre. A gyógyszerészek többsége valószínűleg még nem találkozott önökkel. Kérem, mutassa be röviden az intézmény feladatait!
 
Dr. Novák Krisztina: Központunk kiemelt feladata a jogvédelem, ezen belül is a beteg-, a gyermeki és az ellátotti jogok képviselete. Betegjogi képviselőinket országos szinten – megyei és regionális vonatkozásban is – elérhetik az érdeklődők. Kollégáink rendszeresen tartanak fogadóórákat, emellett telefonon és e-mailben is meg lehet őket keresni. Központi Panaszirodát és a honlapunkon elektronikus panaszládát is biztosítunk a segítségnyújtás eszközeként, amelynek köszönhetően folyamatosan állunk a társadalom rendelkezésére.
 
Azt tapasztaljuk, hogy a lakosság egyre nagyobb bizalommal fordul hozzánk kérdéseivel, amit a megkeresések növekvő száma is mutat: míg 2013-ban csaknem 10 ezren fordultak panasszal vagy kérdéssel az OBDK-hoz, a tavalyi év kapcsán már mintegy 14 ezer megkeresésről beszélhetünk.
 
Gy.: Minek tudható be ez a látványos növekedés?
 
N. K.: A megkeresések száma mindenekelőtt jogvédelmi képviselőink ismertségének megnövekedése miatt lett ilyen magas. Az irántunk megnyilvánuló bizalom kiépülésében az is szerepet játszhat, hogy előttünk csupán alapítványi szinten láttak el jogvédelmi tevékenységet. Az egészségügyi intézményi struktúrában azt látjuk, hogy abban a szervezeti formában, amelyben a központunk is működik, erősebb a jogérvényesítési lehetőség, azt kötelezőbb érvényűnek tekintik a szolgáltatók.
 
Célkitűzésünk kezdetektől az emberközpontúság, a lakosság megszólítása. Igyekszünk minden eszközt megragadni annak érdekében, hogy mind a lakosság, mind a szolgáltatók megismerjék a munkánkat, és bizalommal forduljanak hozzánk. Ennek érdekében az elmúlt időszakban számtalan lakossági és szakmai kiadványt készítettünk, illetve ajánlásokat juttattunk el az egészségügyi szolgáltatóknak. Ebben az évben például egy plakátkampányt indítunk, amely a kórházakban, a gyógyszertárakban, valamint a gyermekegészségügy területén ismerteti közérthető módon a betegjogokat.
 
Gy.: Érkezett-e panasz az OBDKhoz a gyógyszertárakkal kapcsolatban? Ha igen, mennyi, és mit kifogásoltak a betegjogi képviselőhöz fordulók?
 
N. K.: Patikai vonatkozású megkeresések – az összes megkereséshez képest –elenyésző számban érkeznek hozzánk: tavaly például ötvennél is kevesebbet regisztráltunk. Ami ezek közül panasz volt, az többek között a következő területeket érintette:
  • a beteg nem kapott teljes körű tájékoztatást a gyógyszerésztől az általa szedett különféle vényköteles gyógyszerek együtt alkalmazhatóságáról;
  • a receptköteles gyógyszerek vonatkozásában a gyógyszerész nem megfelelő hangnemben tájékoztatta a beteget az orvosi vény szükségességéről.
Ezek a konfliktusok a betegjogi képviselő tájékoztatásával és közreműködésével minden esetben gyorsan megoldódtak. A mi elsődleges célunk ugyanis a gyógyszertáron belüli problémamegoldás, a két fél álláspontjának egymáshoz közelítése. Hozzáteszem, időnként nemcsak a beteg, hanem a gyógyszerész is védelemre szorul. Előfordulhat ugyanis, hogy a beteg az egészségügyi ellátórendszer működése következtében keletkezett feszültségét a patikában vezeti le.
 
Mindkét félnek tisztában kell lennie jogaival és kötelezettségeivel. A gyógyszerésznek tudnia kell, hogy ki az adott terület betegjogi képviselője, hiszen annak nevét és elérhetőségét jogszabályi kötelezettség alapján ki kell függesztenie. A betegeken kívül a gyógyszerészek is kérhetnek segítséget betegjogi kérdésekben. (A jogvédelmi képviselők naprakész, országos listája a www.obdk.hu oldalon érhető el.) A leggyakrabban előforduló kritikus helyzetek feloldására tett javaslatainkat többek között a pozitív tapasztalatok, a jó gyakorlatok ismertetésével, ajánlás formájában tudjuk megtenni.
 
 
Gy.: A legtöbb gyógyszerész az önök által kezdeményezett, különböző szintű betegjogi képzések során találkozhatott az OBDK nevével.
 
N. K.: Az elmúlt időszakban egyre inkább szükség mutatkozott arra, hogy a gyógyszerészek a mindennapi munkájukban jól alkalmazható, teljes körű betegjogi ismeretekkel rendelkezzenek. Ennek első lépéseként az OBDK 2014. február 27-én együttműködési megállapodást kötött a Magyar Gyógyszerészi Kamarával.
 
Betegjogi képviselőink a kamara által az ország valamennyi régiójában szervezett szakmai roadshow-kon tartottak előadásokat. Mindenekelőtt a patikában működő betegjogokra, valamint arra hívták fel a gyógyszerészek figyelmét, hogy problémás esetben a beteget nyugodtan küldjék a területileg illetékes betegjogi képviselőhöz.
 
Büszkén mondhatom, hogy az egyetemeken is jelen vagyunk betegjogi képzéseinkkel. Mára a legtöbb egészségügyi felsőoktatási intézmény orvostudományi karán oktatunk választható tantárgyként betegjogokat. Emellett az összes Gyógyszerésztudományi Karon tartunk az alapképzés keretében bemutatkozó, ismereteket bővítő előadásokat. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy 2016 februárjától, úttörő kezdeményezésként a Semmelweis Egyetemen elindult az Általános Orvostudományi Kar, a Gyógyszerésztudományi Kar és a Fogorvostudományi Kar hallgatóinak szóló közös kurzusunk.
 
A gyakorlatorientált előadások során a részt vevő gyógyszerészhallgatóknak – együttműködésben az orvos- és fogorvoshallgatókkal – lehetőségük nyílik arra, hogy a jogvédelmi tevékenység alapjául szolgáló elméleti tudás elsajátítása mellett a betegjogi képviselők feladataival is megismerkedjenek. Szakmai tapasztalattal rendelkező oktatóink a mindennapokban előforduló példákon keresztül mutatják be a jogvédelmi tevékenység gyakorlati jellemzőit, eredményeit és társadalomban betöltött szerepét.
 
A gyógyszertári munka során a betegek adatainak védelme is kiemelt szempont. Adatvédelmi képzéseinken részletesen kitérünk arra, hogyan kell az egészségügyi dokumentumokat tárolni, archiválni; a betegek adatait kellő körültekintéssel, az adatvédelmi jogszabályok betartásával kezelni. Az ehhez köthető esetleges helytelen gyakorlatokra is felhívjuk a figyelmet.
 
Gy.: A GYEMSZI átalakításával milyen pluszfeladataik lettek?
 
N. K.: Még tavaly tavasszal kerültek át hozzánk a minőségügyi feladatok, elsősorban az egészségügyi szakmai irányfejlesztés koordinációs és módszertani tevékenységei, a minőségügyi szakfőorvosok munkájának szervezése, nyomon követése, valamint a különböző adatgyűjtések, -elemzések és a klinikai audit tevékenység. Most januártól pedig már az egészségügyi intézmények akkreditációjának a koordinálása is a mi feladatunk.
 
Gy.: Utóbbi kapcsán konkrétan mi az önök szerepe?
 
N. K.: Célunk az európai uniós projekt fenntartása, utánkövetése és továbbfejlesztése. Az ÁEEK és az OBDK között megkezdődött a feladatok átadásátvételi folyamata, ami érinti többek között a gyógyszerészi gondozáshoz kifejlesztett BEGONIA szoftvert is. A szoftver, mint ismeretes, az akkreditációban részt vevő intézetek számára áll rendelkezésre, és a projekt keretében eddig 50 gyógyszertárban került tesztelésre. A közforgalmú patikákra kifejlesztett akkreditációs rendszerhez való csatlakozás, és így az akkreditációs minősítés megszerzése ez évtől valamennyi közforgalmú gyógyszertár számára lehetséges. A projekt fenntartási ideje alatt az alapcél 200 patika bevonása, de szeretnénk, ha ez idő alatt a gyógyszertárak mind nagyobb számban tennék magukévá ezeket a követelményeket, ezáltal biztosítva tevékenységük során a betegek biztonságát és az ellátás minőségét.
 
Emellett, mint említettem, az irányelvek fejlesztése is hozzánk tartozik. Ezek tartalmát a szakmai kollégiumok állítják össze, amihez mi a módszertani iránymutatást adjuk. Az elkészült irányelveket a jogszabályi feltételek és a nemzetközi standardok alapján értékeljük. Az egyes dokumentumok miniszteri
jóváhagyást követően lépnek jogerőre, és lesz belőlük hivatalosan is szakmai irányelv. Ebből dolgozzák ki aztán intézményi szinten a helyi protokollokat.
 
Gy.: Az egyes irányelveket a jogerőre emelkedésüket követően hozza nyilvánosságra az Egészségügyi Közlöny. Onnantól lesznek bárki számra hozzáférhetők, alkalmazhatók?
 
N. K.: Igen. A szakmai irányelveket a honlapunkon mindenki által letölthető formában is közzétesszük. A weboldalunkon található „Irányelvfejlesztés” fül alatt mindenki számára áttekinthető, hogy mely irányelvek állnak fejlesztés alatt, és melyek vannak érvényben.
 
Gy.: Melyik gyógyszerészi gondozási irányelv fog elsőként megjelenni az Egészségügyi Közlönyben, és mikorra várható ez az esemény?
 
N. K.: Nehéz volna megmondani, hogy melyik irányelv készül el elsőként, és mikor, hiszen, ahogy azt korábban is említettem, az irányelvek szakmai tartalmának összeállítását nem mi, hanem az érintett kollégiumi tagozatok által delegált fejlesztőcsoportok tagjai végzik. Amit viszont tudni lehet, hogy elsőként a terhesgondozással és a gastrooesophagialis reflux betegséggel kapcsolatos irányelvek átdolgozása indult meg.
 
Dr. Novák Krisztina
 
2005-ben szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Négy évvel később ugyanitt közgazdászi végzettséget szerzett. Jelenleg az Egészségügyi Menedzserképző Központ utolsó éves hallgatója.
 
2006–2010 között a Képviselői Irodaházban egészségügyi területen vezető munkatárs. Az ezt követő időszakban a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága Egészségpolitikai Programkoordinációs Osztályának vezetője. 2011–2012 között a GYEMSZI Főigazgató Koordinációs Főosztályának vezetője. Az OBDK 2012-es megalakulásától az intézmény főigazgatója.
 
Forrás: Gyógyszertár, Tóth Tamás

Nemzeti Kapcsolattartó Pont
Határon átnyúló egészségügyi
ellátások az Európai Unióban

Kiemelt hírek

2024.03.14. kép
Keszthelyen 2024. március 14. és március 24. között látogatható a kiállítás. Helyszín: Hotel Helikon, 8360 Keszthely, Mikus Gyula sétány 5.

2024.03.14. kép
Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat rajzpályázatot hirdet a szakellátásban nevelkedő gyermekek részére Online vagy? Jelen vagy? „GYERE-K-ÉPBE AZ ONLINE TÉRBE” címmel...

2024.03.11.
Szociális ellátásokhoz kapcsolódó online kiadványokkal és Gyakran Ismétlődő Kérdésként (GYIK) megfogalmazott tájékoztatókkal segíti az ellátottak és hozzátartozóik, valamint az érdeklődők...



Integrált Jogvédelmi Szolgálat
1134 Budapest, Tüzér u. 33-35.
Postacím: 1365 Bp., Pf.: 646.
Telefon: +36-1/8969-000
Ingyenesen hívható zöld szám: +36-80/620-055
Külföldről hívható: +36-20/489-96-14
E-mail: ijsz@ijsz.bm.gov.hu
weboldal tervezés: IRQ